Abban a pillanatban, ahogy megismerkedtem a rejtett munkaerőpiaccal, teljesen magával ragadott. Hogy miért?
Mert a rejtett munkaerőpiacra fókuszáló módszerek nemcsak izgalmassá, élményekkel telivé teszik az álláskeresést, hanem lerövidítik az álláskereséssel töltött időt, impozánsabb ajánlatokkal és eredményesebb interjúkkal kecsegtetnek.
Ennek ellenére azt tapasztalom, hogy a rejtett munkaerőpiac sokak számára még ismeretlen fogalom. Az álláskeresést a meghirdetett állásokra való pályázással és az ismerősök körbekérdezgetésével azonosítják.
De attól a rejtett munkaerőpiac még annyira valóságos, mint te meg én.
Azért, hogy te is lásd, hogy mennyi lehetőséget tartogat a számodra, készítettem egy két részből álló blogbejegyzést.
A bejegyzés első részében eloszlatunk néhány mítoszt ezzel a „rejtélyes, megfoghatatlan” piaccal kapcsolatban. A második részben pedig megmutatom, hogy hogyan tudod megszelídíteni.
Akkor kezdjünk neki, romboljuk le az első mítoszt.
Igaz vagy hamis: Az interneten megtalálható az összes álláslehetőség, ami engem érdekelhet, így nem kell foglalkoznom holmi rejtett munkaerőpiaccal.
Hamis: Gondolom, te is tapasztaltad már, hogy ha elküldöd a jelentkezésed egy meghirdetett állásra, akkor nem mindig kapsz visszajelzést. Ez sokszor bosszantó tud lenni, de ami öröm az ürömben, hogy nem vagy egyedül.
Az elmúlt évtizedek gyakorlatából megállapítható, hogy ha megpályázol egy nyitott pozíciót (amit hivatalosan is meghirdettek offline vagy online), akkor 1-3 % az esély arra, hogy kapsz rá valamilyen választ.
Vizsgáljuk meg másik szemszögből is ezt a kérdést.
Mondjuk, hogy az elmúlt 3 hónapban jelentkeztél 50 állásra és egyre sem jött válasz. Tudod miért? Mert nem jelentkeztél elég állásra.
Vagyis, ha azt szeretnéd, hogy a megküldött önéletrajzaidra a válaszadási arány ennél magasabb legyen, akkor be kell terítened a piacot a pályázataiddal.
Persze ez a módszer is járható, de nagy árat kell fizetned azért, hogy a karriered következő állomására megérkezz. Ha ezt az utat választod, akkor ne lepődj meg, ha a frusztráció is melléd szegődik.
A statisztikák azt mutatják, hogy az állásoknak a 80-85 %-a még azelőtt betöltésre kerül, hogy azt hivatalosan meghirdették volna. Ezek az állások alkotják a rejtett munkaerőpiacot. Mégis az álláskeresőknek a 95 %-a csak olyan állások felé kacsingat, amelyek meghirdetésre kerülnek.
Ennek köszönhető, hogy hatalmas a verseny és nagy tömegen keresztül kell átverekedned magad, ha labdába akarsz rúgni a „jól látható” munkaerőpiacon.
Ezzel szemben, akik a rejtett munkaerőpiac mellett döntenek, a jobbnál-jobb lehetőségek közül válogathatnak és nem kell versenyezniük senkivel. Persze ez nem sétagalopp, de a befektetés többszörösen meg fog térülni.
Igaz vagy hamis: Ha olyan céghez küldöm el a jelentkezésem, akinek éppen nincs olyan emberre szüksége, mint én, akkor hülyének fognak nézni.
Hamis: A cégeknek mindig szükségük van olyan emberre, aki nemcsak tündököl egy adott szakterületen, de képes ezt a tudását a szervezet fejlődése/növekedése érdekében bevetni.
Nincs olyan cégvezető, aki ne szánna időt arra, hogy megtalálja az igazi szupersztárokat.
Neked az a dolgod, hogy láthatóvá válj számukra és szerencsére ehhez tengernyi eszköz a segítségedre lehet.
Mert mindenki tehetséges valamiben, ez alól te sem vagy kivétel. Csak lehet még nem jöttél rá, hogy mire építsd a szakmai karriered.
Ráadásul mielőtt egy pozíció meghirdetésre kerül, számos más csatornán próbálják felkutatni a potenciális jelöltet a cégek.
Gondold csak végig!
Ha van egy nyitott pozíció a cégedben, akkor az első lépés az, hogy felveszed a telefont és máris feladsz egy hirdetést? Természetesen nem.
- Először felhívod néhány megbízható kollégád. Talán néhány barátod.
- Belenézel az adatbázisba, hogy milyen önéletrajzok szerepelnek benne. Ha rábukkansz egy megfelelő jelöltre, akkor megpróbálsz informálódni róla.
- Cégen belül is meghirdetheted a pozíciót, mert lehet valaki pont alkalmas lenne a posztra.
- Ha néhány hét után még mindig nincs betöltve a pozíció, akkor felveszed a kapcsolatot toborzó cégekkel vagy meghirdeted az állást.
Ráadásul a munkaerő felvétel nem egy-két forintjába kerül a cégnek. Ez az összeg csak növekszik, ha külsős is bevonásra kerül a folyamatba és egyszerűen vannak olyan cégek, akik nem engedhetik meg maguknak ezt a szórakozást. A nagyobb állásportálokon EGY álláshirdetés 70-140 000 Ft-ba kerül a cégeknek.
Ennek következtében, ha egy jól kidolgozott stratégia alapján feltűnsz a rejtett munkaerőpiacon, akkor nemcsak pénzt, de időt és a toborzással járó fáradtságot is megspórolod a potenciális munkáltatónak. Ezért pedig külön hálásak lesznek.
Igaz vagy hamis: Az álláskeresési folyamat lerövidül és magasabb fizetést kaphatok, ha a rejtett munkaerőpiacot veszem célba.
Igaz! Miért? Mert, ha olyan állásokat célzol meg, amelyek nem kerülnek meghirdetésre, akkor legtöbbször már a toborzási folyamat megkezdése előtt kapcsolatba kerülsz a vállalat döntéshozóival.
Ha pedig már ott ülsz előtte, akkor meg kell mutatnod, hogy ki vagy és miért vagy te a legmegfelelőbb az adott feladatra.
Persze ehhez egy kis kreativitásra és nem kevés munkára is szükséged lesz.
DE!
Az interjú kevésbé lesz formális, nem kell versenyt futni az állásért más pályázókkal és a bérek sem lesznek kőbe vésve, rajtad múlik, hogy meddig mész el.
Igaz vagy hamis: A rejtett munkaerőpiacon csak a magasabb beosztásúak rúghatnak labdába.
Hamis: Bárki képes élvezni a rejtett munkaerőpiac előnyeit. Ezek az állások minden szinten és gyakorlatilag minden iparágban elérhetőek.
A hangsúly azon van, hogy tudd mit akarsz elérni az álláskereséssel, megismerd a módszereket, amelyek ehhez közelebb visznek és folyamatosan, következetesen alkalmazd őket.
Ha szeretnél többet megtudni arról, hogy miért fontos az álláskereséssel kapcsolatos célok meghatározása és hogyan csináld, akkor kattints ide.
Remélem sikerült meggyőzni, hogy te is be tudsz törni a rejtett munkaerőpiacra és most már látod, hogy mennyi lehetőségről mondasz le, ha nem foglalkozol vele.
A következő (nem infografikát tartalmazó) blogbejegyzésben megmutatom, hogy mit kell tenned azért, hogy te is egy nagy szeletet kihasíts a rejtett munkaerőpiacból. Gyere, tarts velem!
A te sikered által inspirálva,
Ha tetszett a poszt, akkor ne habozz másokkal is megosztani. Köszönöm!
Bóné Ágnes közgazdász, álláskeresési tanácsadó és a CV Factory alapítója. A Minősített Professzionális Önéletrajzíró képzést Arany Minősítéssel fejezte be és Magyarországon elsőként szerzett Interjúztatási Tanácsadó végzettséget. Több hazai és nemzetközi szakmai szervezet tagja és az elmúlt években már több száz álláskeresőnek segített megtalálni a hozzá passzoló állást a versenyszférában és a közszférában; Magyarországon és külföldön; Budapesten és vidéken egyaránt.
