A mai rohanó világban gyors döntéseket hozunk és instant megoldásokra vágyunk.
Egyre inkább előtérbe kerül a percepción alapuló döntéshozatal és a micro-momentumokban való gondolkodás.
Egy olyan jövő felé tartunk, ahol a munkaadók fognak sorban állni a tehetséges jelöltekért, így a cégek nem hagyhatják figyelmen kívül ezeket a változásokat.
És a „nagyok” vagy a „kicsik”, akikre érdemes odafigyelni, nem is teszik.
Egyre kreatívabb álláshirdetésekkel és toborzási megoldásokkal állnak elő, amelyek úgy vonzzák a rátermett jelölteket, mint a mágnes.
Ezek közül összegyűjtöttem nektek egy párat és most megosztom veletek. De előtte, csak összehasonlításképpen, vessünk egy pillantást egy olyan álláshirdetésre, amely manapság nagyon elterjedt:
A legnagyobb probléma az ilyen típusú álláshirdetésekkel, hogy sablonosak, nem releváns információkat tartalmaznak, nem keltik fel a figyelmet, tizenkettő egy tucat van belőlük és nem adják el a céget.
Azonban sokan ennél többre vagy másra vágynak és sokszor másodperceken múlik, hogy a potenciális jelölt felfigyel-e a cégre vagy sem.
Mégis milyen módszerekkel lehet felkelteni az álláskeresők figyelmét?
A toborzás jelene
Spotify és a toborzás
A Spotify egy ingyenesen is használható, kereskedelmi zene-streamelő szolgáltatás, ami másolásvédelemmel ellátott tartalmakat tesz elérhetővé a nagyobb lemezkiadók közreműködésével.
A Spotify fejlesztését 2006-ban kezdték el, de csak 2008-ban vált elérhetővé a nagyközönség számára. Ma már több mint 60 millió felhasználóval büszkélkedhet.
A Spotify sem bízta a szerencsére, hogy a számára legalkalmasabb munkavállalót megtalálja.
Először is létrehoztak egy egyedi, csak fejlesztőknek szóló playlistet, amit utána StackOverflow, Github és Twitter segítségével juttattak el hozzájuk.
A lejátszási listát úgy állították össze, hogy a zeneszámok címeit összeolvasva egy üzenettel találhatta szemben magát a potenciális jelölt.
Ha tetszett neki, amit látott, akkor az üzenetben szereplő módon felvehette a kapcsolatot a toborzóval.
Mondanom sem kell, hogy azóta ez a toborzási trükk nemcsak sikeres volt, de az egész világot bejárta.
NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség) és a toborzás
Az NSA kódolt üzenettel adott fel álláshirdetést. Csak azok tudtak rá jelentkezni, akik megfejtették a titkosítást. Nem volt szükség sem önéletrajzra, sem kísérőlevélre.
Az avatatlan szem számára értelmetlennek tűnik, ami a tweetben szerepel, de a szakértők pár perc alatt meg tudták fejteni a rejtvényt.
Flickr és a toborzás
A Flickr a Yahoo! tulajdonában lévő képmegosztó oldal. Elsősorban fejlesztőkre volt szüksége, amikor egy bravúros megoldással állt elő.
Elrejtették a nyitóoldal forráskódjában az alábbi üzenetet: “You’re reading. We’re hiring.”
Így biztosak lehettek abban, hogy az üzenetük célba talál, hiszen csak olyan emberek nézegetik az oldalak forráskódját, akik alkalmasak lehetnek az üres pozíciókra.
Uber
Az Uber a saját termékét hívta segítségül, amikor fejlesztőkre volt szüksége. Hogyan? Elrejtett a saját applikációjában egy játékot.
Azok a fejlesztők, akik Uberrel utaztak, az utazás alatt feladványokat oldhattak meg.
A rendszer rögzítette az eredményeiket és a legjobban teljesítőket állásinterjúra is behívták.
Mindez viszont csak azokban a városokban volt elérhető, ahol magas a fejlesztők aránya és ahova embert kerestek.
Amazon és a toborzás
Az Amazon is sajátos megközelítést alkalmazott, amikor mérnököket keresett.
A Tinder eredetileg egy társkereső platform, de ez nem akadályozta meg az Amazont, hogy ott keressen munkavállalókat.
Nem egy tinderező szeme elkerekedett, amikor profilkép helyett ez az álláshirdetés ugrott fel nekik.
McDonald’s és a toborzás
A gyorsétteremnek elsősorban Z generációs munkavállalókra volt szüksége Ausztráliában.
A generációkat az alapján különböztetjük meg, hogy milyen társadalmi hatások érik őket. A Z generáció tagjai közé azok a tartoznak, akik 1995 és 2010 között születtek.
Mivel a Z generáció tagjai beleszülettek a digitális forradalomba, így ők online élik az életüket. A multitasking náluk alap és nagyon nehéz megragadni valamint hosszú ideig lekötni a figyelmüket.
A McDonald’s ezzel tisztában volt és egy olyan csatornán próbált meg 250 000 fiatal munkavállalót elérni, ahol állandóan jelen vannak. Ez pedig nem más, mint a Snapchat.
Nem kellett a jelentkezőknek bonyolult és hosszadalmas jelentkezési procedúrán átverekednie magukat. Elég volt egy 10 másodperces videót feltölteni “Snaplication form” segítségével arról, hogy miért akarnak náluk dolgozni.
A kezdeményezésnek átütő ereje volt, mert már az első nap 2849 jelentkezést küldtek be.
Itt egy kis összefoglaló erről az innovatív toborzási módszerről:
Szállás.hu és a toborzás
Végül egy hazai példa.
A Szállás.hu csapata olyan Facebook álláshirdetést készített, amely csak azoknak a potenciális jelölteknek volt látható, akik:
- angol nyelven használták a Facebookot,
- Firefox vagy Chrome böngészőn futtatták a közösségi oldalt,
- és egy olyan szaktekintélyt követtek, amely Magyarországon kevésbé ismert, de a világon nagy tisztelet övezi (például Avinash Kaushik).
Aki jelentkezett az álláshirdetésre és megfelelt a feltételeknek, egy kérdőívet kapott, amit ki kellett töltenie. Majd egy feladatot kellett megoldania a Google segítségével. Végül egy egy perces bemutatkozót kellett feltöltenie angol nyelven.
Az állás szempontjából fontos volt, hogy a jelentkező folyékonyan beszéljen angolul, tudjon az interneten keresni és képes legyen új tudást a gyakorlatba átültetni. A feladatok erre adtak választ.
Aki átment a második szűrőn, azt behívták interjúra. De azoknak, akik jól szerepeltek a személyes elbeszélgetésen, nem ajánlották fel elsőre az állást.
Először egy próbanapon kellett részt venniük, ahol szándékosan kaptak több feladatot, mint amit egy nap alatt el lehet végezni.
Aki a próbanapon az elé kerülő akadályokat is megugrotta, megkapta az állást.
Neked melyik álláshirdetés vagy toborzási módszer a kedvenced? Ne hagyj kétségek között, oszd meg velem és a többiekkel bátran. :)
A te sikered által inspirálva,
Ha tetszett a bejegyzés, akkor ne habozz másokkal is megosztani. Köszönöm!
Bóné Ágnes közgazdász, álláskeresési tanácsadó és a CV Factory alapítója. A Minősített Professzionális Önéletrajzíró képzést Arany Minősítéssel fejezte be és Magyarországon elsőként szerzett Interjúztatási Tanácsadó végzettséget. Több hazai és nemzetközi szakmai szervezet tagja és az elmúlt években már több száz álláskeresőnek segített megtalálni a hozzá passzoló állást a versenyszférában és a közszférában; Magyarországon és külföldön; Budapesten és vidéken egyaránt.
